A Világutazó ezen a héten Horvátországba látogat, egy kedvelt nyaralóhelyre. Én magam még sosem voltam itt, de egysze talán eljutok. Irány tehát Zára, vagy ahogy jobban ismerhető, Zadar.
   
   
   Zára (horvátul: Zadar, olaszul: Zara, latinul: Iader) város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
   
   Az Adriai-tenger partján, egy földnyelven fekszik. Jelentős kikötőváros, a róla elnevezett és az Ugljan és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett.
   
   A város neve az ősi indoeurópai nyelvre megy vissza, melyben az ieudh szó háborgást, hullámzást jelöl. Ebből fejlődött a görög Iader, amit a rómaiak is átvettek; innen került az olaszba Zara alakban. A magyar nyelv ezt vette át, míg a horvátok a latinból kölcsönözték, és a nyelvükben Zadar névvé alakult át.
   
   
   
   A városban számtalan nevezetesség található, közöttük sok olyan, amely az ókorból származik:
   
   - A Szent Donát-templom a város legismertebb szimbóluma. A 9. században kezdték építeni, azonban pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A 15. századig a templomot Szentháromság templomának hívták. Az első írásos emlék a templomról a bizánci Bíborbanszületett Konstantin császár uralkodása (10. század) alatt keletkezett.
   
   - A Szent Donát-templom és a püspöki palota előtt áll a fórum. Ezt a teret az i. e. 1. században hozták létre. A háromoldalú fórumon egy csarnok állt, ahol több szobor is ki volt állítva.
   A Kalelarga vagy Széles utca a legnagyobb és legismertebb zárai utca, amely kelet-nyugat irányú és a Nemzeti tértől a fórumig húzódik. A második világháborúban az utcában az összes épület megsemmisült, majd a háború után modern stílusban újjáépítették.
   
   - A zárai főtér sarkán áll a 13. századi Ghirardini-palota, melynek mára csak egy kétszintes szárnya maradt fenn, de valamikor sokkal nagyobb épület volt. A déli homlokzaton fennmaradt az eredeti román stílusú bejárati ajtó, a lunettával és sarló alakú boltívvel. A profilozott párkánnyal tagolt emeleteken újabb téglalap alakú ablakok sorakoznak. A nyugati homlokzaton található az első emelet legjelentősebb gótikus-reneszánsz erkélye, amely alatt a füzért hordó angyalokat ábrázoló domborművet Andrea Alessi műhelyének tulajdonítják.
   
   
   
   - Az egyik legfontosabb középület a városőrség épülete (Gran Guardia) a velencei uralom idején, 1562-ben épült az érett reneszánsz stílusában. A hagyomány szerint Giangirola Sanmicheli velencei építész tervezte. A földszinten egy kis előcsarnokot alakítottak ki, ahonnan át lehetett menni más helyiségekbe. 1798-ban megkezdődött a barokk stílusú torony építése az új óra számára. A tetőterasz felett harangokkal ellátott szerkezet található.
   
   - Egy másik fontos nyilvános épület a főtéren a városi loggia, mely a 13. században említett középkori loggia alapjaira épült. 1565-ben Giangirola Sanmicheli tervei szerint az érett reneszánsz stílusában teljesen újjáépítették. A térre és az utcára néző két reprezentatív homlokzat három nagy reneszánsz boltívből áll, amelyek középső része a lépcsősoros bejárat. Belül egy 1600-ból származó bírói asztal és egy fali pad, fölötte pedig egy fülke található Szűz Mária szobrával.
   
   - A Szent Anasztázia-katedrális homlokzatán gótikus stílusban faragott rózsák találhatók. Az épületet romantikus alakok díszítik ezen kívül. Dalmácia középkori építményeinek egyik legérdekesebbike, amelyet Dandolo dózse építtetett; benne képek az ifjabb Palmától és Carpacciótól. A harangtornya ma Zára egyik jelképe, amelyet a középkorban kezdtek el építeni, de csak 1892-ben fejeztek be. A tervezője Thomas Graham Jackson angol mérnök volt.
   
   
   
   - A Szűz Mária bencés monostort Čika Madijevac nemesasszony alapította 1066-ban. A háromhajós templomot 1091-ben szentelték fel. A monostor Könyves Kálmán király bőkezűségét élvezte a 12. század elején, amikor a király adományának köszönhetően Čika lánya, Vekenega harangtornyot építtetett. A hölgy 1111-ben elhunyt, az ő sírboltja a templomban található. Az archívumok nagy értéket jelentenek, mivel a 11. századi horvát királyokról sok adat megtalálható bennük. A harangtornyot a 15. században megújították, a templomot pedig a 16. század elején és a 18. században építették át. A templom megőrizte a korai román stílusú bazilika formáját, a reneszánsz átalakítás pedig fő homlokzatot és déli homlokzatot érintette. A második világháborúban nagy károkat szenvedett.
   
   - A Régészeti Múzeumot 1832-ben hozták létre a 7-12. századi időszakból felmaradt emléktárgyakból. Azonban vannak tárgyak a neolitikus korból is.
   
   
   
   - A város főtere. A nyugati oldalán áll a Szent Lőrinc-templom a 11. századból, a városi őrség épülete 1562-ből és az óratorony a 18. századból. A tér északi oldalán található a városi tanács épülete 1934-ből.
   
   - A Zárai Egyetem épülete. A tenger felől ez a hatalmas épület uralja a városi panorámát. Az épületet a bécsi építész Karl Susan tervezte. 1901-ben kezdték építeni és 5 évig tartott a munka. Az épület neoklasszicista stílusban épült "L" alakban.
   
   - A Lánynevelő Intézet a Szent-Demeter-kápolnával a 20. század elején épült neoklasszicista stílusban Karl Susan bécsi építész tervei alapján. A komplexum L alakú. Egy főépületből, a bentlakásos iskolából és főiskolából áll, két emeletes átjáróval, egy kápolnával és két oldalsó egyemeletes épülettel képez egy épületegyüttest. A tenger felé néző főépület egy monumentális ötemeletes épület, amelyen tizenhárom ablaktengely található. A monumentális portállal és kupolával rendelkező kápolna Zára legjellegzetesebbb klasszicista épülete.
   
   - Jelentős terek: a Piazza dei Signori a szép Loggia publicával, amelyben a nyilvános könyvtár, a Paravia van elhelyezve és a városházzal, továbbá a Piazza delle Erbe a püspöki palotával.
   
   - A Špire Brusine utcában álló kétemeletes Nassis-palota eredetileg középkori épület, amelyet a 15./16. században alakítottak át. Az épület legértékesebb részei a késő gótika és a reneszánsz korszakához tartoznak. A palotának belső udvara van, amely egy értékes, késő gótikus portálon keresztül érhető el. Az első emeleten egy nagy monoforáma, a másodikon harmonikus késő gótikus stílusú biforáma található. A 18. században a homlokzaton több négyzet alakú ablakot nyitottak, az udvaron pedig kőből faragott kútkávát helyeztek el.
   
   - A Grisogono család gótikus-reneszánsz palotája két kisebb középkori ház helyén épült. A palotának ciszternával és kútkávával rendelkező belső udvara van, amelyet négy, kétszintes épületszárny határol. Az északi és nyugati szárnyak mentén az udvar felőli oldalon egy tornác található galériával, amely az emeletek közötti közlekedést biztosítja. A palotában több gótikus-reneszánsz jellegű építőelem maradt fenn. Közülük a díszes ablakokat Andrea Alessi műhelyének tulajdonítják.
   
   - A Nagy Arzenál épülete a kikötői létesítményekhez tartozik. Rendeltetése szerint egy nagy raktár, mely a Lančana-kapun belül épült. Az épületet a 16. században emelték, mielőtt még a vár védőcsatornáját ciszternáknak használták volna. 1752-ben Balbi kormányzó idejében kibővítették. Új kőhomlokzatot is építettek hozzá kétágú, szimmetrikus lépcsővel. Az arzenál épülete a velencei időszak legnagyobb megmaradt kikötői létesítménye Észak-Dalmáciában.
   
   
   
   - A Carska fontana egy monumentális, kör alaprajzú, kupolás reneszánsz épület, mely a Zárai-csatorna partján, Kolovar területén található. Az épület egy kutat fed le, amelyről a középkorban a hajók vízszükségletét látták el. Zára városparancsnoka, Agostino Canal (1546-1547) építtette, egy falazott pavilonnal borított forrás fölé. A szökőkút falköpenye a tenger felé eső részen 9 nyílással, oszlopokkal és ívekkel van kialakítva. A kupola 8,8 méter átmérőjű, és 7,95 méter magas. Az épület közelébe 1790-ben kőből mólót építettek. Maga a kút kissé szabálytalan nyolcszög alakú.
   
   - A félsziget délnyugati csücskén találhatók a Szent Miklós-templom és a kolostor maradványai. A templom egy háromhajós, bazilika típusú épület, keleti oldalán, a szentély mellett harangtoronnyal. A kolostor hátsó épületszárnyaival 1760 után épült A. Piovesan tervei szerint a klasszicizáló barokk stílusban úgy, hogy a 14. századból származó háromhajós templom maradványaira építették. A templomban több koraromán előtti kődombormű található. A harangtorony egy kőtömbökből épült három emeletes román stílusú építmény, mely valószínűleg a 12. századból származik.