Az agy nem működik azonos módon a nap 24 órájában. Az evolúció során a cirkadián ritmus formálta azt, mikor legyünk éberek, mikor menjünk aludni. Amikor közeledik az éjszaka, a szervezet finoman, mégis következetesen áthangolja magát: megváltozik a figyelem, a motiváció és a hangulat. Az ébrenlét és az alvás váltakozása nem csupán pihenést jelent, hanem aktívan átállítja az agyműködést.
   
   Az éjszaka közeledtével emelkedik a melatonin és csökken a kortizol szintje, valamint a dopaminjelzés finom mintázata is változik. Ezek az eltolódások - bár természetesek - azt eredményezik, hogy éjfél után az éberség máshogy alakul. Az éjfél utáni agyműködés érzékenyebb lehet a rövid távú jutalmakra, miközben a hosszú távú következmények mérlegelése gyengül. Ezért a kései órákban a gondolkodás árnyaltan, de kiszámíthatóan más pályára áll.
   
   
   Éjszaka megváltozik az agyműködés, ezért ne hozzunk nagyon fontos döntéseket ilyenkor
   Fotó: EUGENIO MARONGIU / Connect Images
   
   Agyműködés: döntéshozatal és impulzivitás éjszaka
   
   A prefrontális kéreg - az a terület, amely a döntéshozatal, az önkontroll és a kockázatkezelés "fékjeit" tartja kézben - az éjszaka előrehaladtával kevésbé hatékony. Ezzel párhuzamosan az érzelmi reakciók és a jutalomkereső áramkörök könnyebben viszik előre a cselekvést. Az eredmény: nagyobb impulzivitás, élesebb hangulatingadozás és hajlam a rövid távú megoldásokra. Nem véletlen, hogy éjfél után gyakoribb a meggondolatlan üzenetküldés, a hirtelen online vásárlás vagy a felesleges vita.
   
   Mindemellett ez az agyi "átállás" a mentális egészség szempontjából is kockázatokat hordozhat. Az éjszaka magányosabb, a stressz és a negatív gondolatok könnyebben felerősödnek, miközben a racionális mérlegelés gyengül. Kutatási megfigyelések szerint a legsúlyosabb kimenetelek - például az öngyilkosság kockázata - a késői órákban megugorhatnak, különösen, ha valaki eleve sérülékeny vagy alvászavarral küzd. Ez nem determináció, hanem figyelmeztető jel: a biológia ilyenkor nem a legjobb szövetségesünk.
   
   Álmatlanság, kimerültség és az agy kimerülő rendszerei
   
   Eközben az álmatlanság és más alvászavarok még tovább növelik a kockázatot. Ha fennmaradunk, a kimerültség fokozódik, az agyi hálózatok összhangja lazul, és a figyelmi, emlékezeti rendszerek is hibáznak. A neurológia jól dokumentálja: az alvás nem luxus, hanem karbantartás. A mély és REM-alvás alatt az agy újraszervezi az emlékeket, csillapítja a túlaktivált stresszrendszert, és "finomhangolja" a következő napra készülő döntéshozatali mechanizmusokat.
   
   Ha ez a ciklus sorozatosan megszakad, a cirkadián ritmus elcsúszik, a hormonok egyensúlya felborul, és a hangulat romlik. A következmény ördögi kör: a stressz növeli az éjszakai ébrenlét valószínűségét, az éjszakai ébrenlét pedig rontja a másnapi teljesítményt és a mentális egészség állapotát. Így az éjfél utáni agyműködés nemcsak az adott pillanatban torzíthatja a döntéseket, hanem hosszabb távon is áshatja a jóllét alapjait.
   
   Az agy nem éjjeli üzemre tervezett
   
   Első ránézésre furcsa, hogy az agy éjszaka kevésbé racionális. Evolúciós szemmel azonban ez érthető. Évmilliókig a sötétség veszélyt és takarékoskodást jelentett: az energiatakarékos, alvásra hangolt rendszer előnyt adott túlélésben. A nappali fényben zajló társas és táplálékszerző aktivitásokhoz igazodó idegrendszer nem "optimalizált" arra, hogy hajnalig éber, kifinomult döntéshozatalt végezzen.
   
   Ez a történeti örökség ma is velünk él. Bár a technológia éberre világította az éjszakát, az agy biológiája nem változott ilyen gyorsan. Ilyenkor a dopaminjelzés, az érzelmi feldolgozás és az önkontroll dinamikája eltér a nappalitól, ami több kockázatos választást, impulzivitást és hangulati ingadozást hozhat. Röviden: az éjszaka nem pszichológiai ellenség, hanem más üzemmód - viszont ezt az üzemmódot érdemes tiszteletben tartani.
   
   
   Az éjszakai álmatlanság rossz tanácsadó
   Fotó: SEBASTIAN GOLLNOW / DPA
   
   Alvásbarát szokások és éjszakai döntési protokoll
   
   Érdemes tudatosítani: nem kell mindent éjjel megoldani.
   
   Hasznos szabály lehet, hogy a nagy horderejű döntéshozatal - állásváltás, pénzügyi lépések, konfrontatív üzenetek - napfényhez kötött "napirendi pontra" kerül.
   
   Továbbá segít a rendszeres alvás:
   
   -azonos lefekvés és kelés,
   -a késői koffein és alkohol kerülése,
   -a képernyők fényeinek csökkentése,
   -a fényes reggeli napfény tudatos felvétele.
   
   Ha erős késztetést érzünk valami nagy horderejű lépésre éjfél után, halasszuk reggelig - ezzel gyakran jobb kimenetelt érhetünk el.
   
   Végül, ha az álmatlanság vagy tartós alvászavar fennáll, érdemes szaksegítséget kérni. A kognitív viselkedésterápia alvászavarra (CBT-I) hatékony, és sokszor a stresszkezelés javításával együtt rendezi a mintázatot. A mentális egészség támogatása - társas kapcsolatok, mozgás, struktúra - csökkenti a kockázatot. Ha valaki éjszaka reménytelennek érzi a helyzetét, az azonnali segítségkérés életmentő lehet. Az alvás nem gyengeség, hanem a gondolkodás, az érzelmi egyensúly és a jó döntések feltétele.