Ezen a héten jelentik be, kik kapják a 2024-es fizikai, kémiai, orvosi-élettani, irodalmi és a béke Nobel-díjakat. Az orvosit hétfőn a mikroRNS és szabályozó szerepének felfedezéséért ítélték oda két amerikai biológusnak. Tavaly Karikó Katalin kapta (megosztva), a koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tévő mRNS-technológia kifejlesztéséért. (A microRNS nem azonos a messenger, azaz az mRNS-sel.) A fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia alapjainak lefektetésért kapta két kutató. Tavaly pedig Krausz Ferenc fizikus (megosztva) az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.
   
   
   A Nobel-aranyérem és William Butler Yeats (1865-1939) ír drámaíró és költő kézirata a Sligo múzeumban 1968 januárjában
   Fotó: Epics / Getty Images Hungary
   
   Sokan feltették már a kérdést: a tudományok közül miért csak a fizika, a kémia és az orvostudomány legjobb kutatói kapják meg az 1901 óta máig a világ talán legrangosabb elismerését és a vele járó, idén 11 millió (mintegy 385 millió forintnak megfelelő, adómentes) svéd koronát? Miért van kirekesztve a többi jelentős tudományág? Hogy csak a legfontosabbat nézzük: a matematika?
   
   Nélküle nem létezne semmiféle természettudomány, nem lehetne leírni a világ működését. Tudósok számára a matematika az a nyelv, amelynek módszereivel egyáltalán vizsgálni tudják a természetet. Ennek ellenére Alfred Nobel negligálta a tudományok királynőjét. De vajon miért?
   
   Volt oka a féltékenységre
   
   A legismertebb magyarázat szerint a dinamit feltalálója féltékenységből hagyta ki örökségéből a matematikát, méghozzá azért, mert feleségét hírbe hozták egy híres svéd matematikussal, Gösta Mittag-Lefflerrel, és nem szerette volna, hogy vetélytársának bármilyen esélye lehessen elnyerni az ő díját. (Duplán megalázó lett volna.) Pikáns egy ügy,
   
   csakhogy ebben a formában nem lehet igaz, mivel Nobel egész életében agglegény volt,
   
   soha nem nősült meg.
   
   Amennyire sikeres feltaláló és üzletember volt, annyira bukdácsolt a nőkkel. Az első szerelme egy orosz nő volt, akinek megkérte a kezét, de kosarat kapott. Később titkárnőjével, Bertha Kinskyvel bonyolódott intim viszonyba, a nő azonban elhagyta és hozzáment Arthur Gundaccar von Suttner báróhoz, egykori szerelméhez. Harmadik romantikus fellángolását egy bécsi virágáruslány lobbantotta fel, és 18 évig tartott a kapcsolat, a szakítás után Sophie Hess heteken belül feleségül ment egy osztrák huszártiszthez.
   
   Hol vannak a csapodár matematikusok?
   
   Féltékenységre bőven lehetett tehát oka, de a történetekben sehol sem tűnik fel se a híres svéd, se más matematikus. Sőt még az is megeshet, hogy Nobel és Gösta Mittag-Leffler egyáltalán nem találkoztak. Nobel élete nagy részét ugyanis nem Svédországban töltötte, gyerekkorában több évet Szentpéterváron, felnőttként csak Párizsban 18 évet élt, afféle világpolgárként.
   
   
   Alfred Bernhard Nobel az 1880-as években
   Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary
   
   Sokkal hihetőbb magyarázat lehet, hogy Gösta Mittag-Leffler a svéd király támogatását kérve (és megkapva) megalapította az Acta Mathematica tekintélyes matematikai folyóiratot. És hogy rangot szerezzen a lapnak (a függvénytan egyik megalapozója, a matematikusóriás Karl Weierstrass közreműködésével) nemzetközi pénzdíjas versenyt hirdettek addig megoldatlan problémák megfejtésére 1885-ben, amit később újra és újra kiírtak.
   
   Nem érdekelte a matek
   
   Foglalt volt már a matematika, a legmagasabb színvonalon. Bár könnyen lehet, hogy Alfred Nobelt ez egyáltalán nem érdekelte. Bármilyen furcsa is, de
   
   a Nobel-díj alapítója csak pár évet tanult formális iskolában.
   
   Gyerekként a Nobel család Stockholmból Szentpétervárra költözött, felkeltette ugyanis Miklós cár érdeklődését Alfred mérnök apjának, Immanuel Nobelnek az egyik találmánya, a vízi akna (vízben robbanó bomba). Igen, már az apja is a robbanóanyagok bűvöletében élt.
   
   Alfred Nobelt és testvéreit egy szentpétervári magántanár tanította orosz és svéd nyelven.
   
   Hiába vonzódott a költészethez és maga is próbálkozott szépírással (innen jöhet az irodalmi Nobel-díj),
   
   gyakorlatias apja hallani sem akart erről, ezért 17 évesen külföldi tanulmányi útra küldte. Franciaországban a híres vegyész, Pelouze professzor alkalmazta, nála ismerte meg a rendkívül robbanékony nitroglicerint, ami aztán örökre megváltoztatta az életét, miután kovaföld hozzáadásával megszelídítette a szilaj és kezelhetetlen vegyületet: ez lett a dinamit.
   
   Akkoriban a feltalálók nem használtak még magas szintű matematikát, ezért Nobel nem is látta gyakorlati hasznát, nem úgy, mint a fizikának és a kémiának.
   
   Tudományos horizontján ezért ez a két diszciplína szerepel csak. Na és persze az orvostudomány, ami végső soron minden embert érint.
   
   Nem valószínű, hogy dacból, szerelemféltésből nincs matematikai Nobel-díj, inkább azért, mert már Alfred Nobel életében magas szinten díjazták mások. Ráadásul a korszakos feltaláló sem látta közvetlen jelentőségét az absztrakt tudományágnak.
   
   Abel, aki Nobel akar lenni
   
   A matematika azért, köszöni, jól van. A Nobel-díj mintájára a Norvég Tudományos Akadémia 2003 óta ítéli oda minden évben a kiemelkedő és meghatározó jelentőségű, úttörő eredményekért az Abel-díjat - nevét Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikusról kapta - és a vele járó 7,5 millió norvég koronát (körülbelül 271 millió forintot). Az alapszabály kimondja, hogy a díj "hozzájárul a matematika társadalmi helyzetének növeléséhez és ösztönzi a gyermekeket és fiatalokat a matematika iránti érdeklődésre".
   
   2021-ben Lovász László magyar matematikus (a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke) kapta a matematikai Nobelnek is nevezett elismerést "meghatározó jelentőségű munkásságáért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak". Az Abel-díj közismertsége azonban meg sem közelíti a Nobel-díjét.
   
   Három nem elég
   
   Sokat változott a világ az első Nobel-díjak óta, ami felveti a kérdést: vajon mennyire reprezentálja a szélsebesen táguló tudomány világát a 124 éve rögzített díj? Mennyire lehet mindössze három természettudományos diszciplínával, fizikával, kémiával és orvostudománnyal lefedni az emberiség 21. századi törekvéseit, kutatásait? A válasz az, hogy csak felemásan, ezért sokak szerint ideje lenne bővíteni a Nobel-díjas tudományágak számát,
   
   mindenekelőtt az emberiség 21. századi kihívásait meghatározó ökológiával.
   
   De hiányoznak a társadalomtudományok és a pszichológia is. Az 1896-ban elhunyt Alfred Nobelre és kőbe vésett végrendeletére pedig nem lehet hivatkozni, hiszen nem hallhatott egyik tudományterületről sem, az 1969-ben startoló közgazdasági Nobel-emlékdíj pedig kiváló precedenst teremtett a bővítésre.